Pentacon Six - Praktisix

A Pentacon 6 egy igen régi fényképezőgép, a drezdai Noviflex leszármazottja. A tükörreflexgépek miniatürizálása a ’30-as évek elején kezdődött és 1934-ben meg is jelent a piacon az első fecske. A Noviflex második verziója 1937-ben került piacra, ennek már cserélhető objektívje volt. Kevesen tudják, hogy a világhíres Reflex Korelle csak a második volt a sorban, de maga a Reflex Korelle is nagyon hasonlít a Pentacon Six-re.

A vadregényes kezdet tehát adott, de jön a II. világháború és Drezda a keleti blokkban marad. Az ’50-es évek elején kiderül, hogy szükség van egy 6x6-os tükörreflexgépre is itt a KGST-ben és ennek a gépnek nagyon sok tartozékkal kell rendelkeznie, mert a szocialista fotósoknak egyszerűen nincs középméretű fényképezőgépe. A KW-nál (Kamera Werkstatte Guthe und Thorsch) érdemesnek látják a régi tervrajzokat felújítani és 1957-ben piacra kerül a Praktisix. A gép gyártásának folyamán nagyon keveset változott. Az 1960-as évek vége felé Pentaconsix (Pentacon 6) a neve és az 1980-as évek elején Pentaconsix TL. Utóbbi modell a fénymérős TTL prizmát is képes használni. A keleti blokk és a KGST megszűnése után tovább gyártják a gépet, de már nem Meyer és Zeiss, hanem Schneider objektívekkel. Az új gép az Exacta 66 nevet viseli és igen vastag kopásálló neoprén (búvárruha alapanyag) bevonat védi. A régi prizma és fénymérőrendszer is új köntöst kapott, valamint ma már sokkal jobb minőségű anyagokból készül, így élettartama hosszabb. Az ára azonban csillagászati. Maradjunk hát az OldTimer korú példányoknál:

A gépben vízszintesen futó gumivászon redőnyzár van. A mechanikus időképzés 1 s - 1/1000 s közötti időket teljesít, a szinkronidő 1/30 s. Kültéri vakus portrézásnál jobb tehát állványról dolgozni. Vakuműteremben persze korlátozás nélkül dolgozhatunk a géppel. A záron megtaláljuk a B időt és az önkioldót is. A zárfelhúzás össze van kapcsolva a filmtovábbítással. A gépnek típushibája, hogy a filmtovábbító fogaskerékrendszer nincs megfelelően méretezve, így erőltetni, vagy nagyon „energikusan”, hirtelen továbbítani a filmet nem szabad. Lassan, finoman a jelszó! A gép tükre a zárfelhúzással van kapcsolva, azaz csak felhúzott zár esetén látjuk a képet a keresőben. A fényrekesz működtetése is hasonló: leexponált gépnél a fényrekesz zárva van. Mikor felhúzzuk a gépet, a rekesz kinyílik. A mélységélesség ellenőrzésére rekeszbeugrató kart találunk az objektíveken.

Az objektívprogram parádés, ámbár szegényesebb a japán versenytársakkal összehasonlítva. Kezdetben Meyer Primotar F3.5/80 mm-es és Carl Zeiss jena Tessar F2.8/80 mm-es objektívekkel árulták a gépet. Egyik sem a legjobb választás, de a háború után nem volt jobb. Egyébként tudni illik, hogy a nagy hírű Rolleiwerke is használta a jénai Tessart a Rolleiflex A-ban, illetve az ugyancsak keleti Biometart is a Rolleiflex B modellben. Miért? Mert az F2.8/80 mm-es jénai Zeiss Biometar igen jó objektív! Ugyan a Rolleiflex C már Zeiss Planarral volt szerelve nyugatról, de még a japán Bronica is használta a Carl Zeiss DDR objektíveket. A 2.8/80 mm-es Biometar ugyanis Bronica alapobjektív is volt. A ‚60-as évek legelején már ez az egy alapobjektív volt csak kapható a Praktisixhez és a Biometarnak van egy 2.8/120 mm-es portréobjektív változata is, mely még jobb rajzú. A Praktisix-Pentaconsix-Zenit66 objektívekhez egyébként kapható adapter Nikon, Canon, Sony-Minolta, M42 stb. Gépekhez, így ezekkel az objektívekkel digitális szenzorra is fotózhatunk. Megéri kipróbálni!

A nagylátószög verhetetlen: Zeiss Flektogon F4/50 mm és Zeiss Flektogon F2.8/60 mm. A Flektogonok a nyugati Zeissnek (Carl Zeiss Oberkochen) is sok fejtörést és problémát okoztak, mert a Distagonokat, amik azért kiváló objektívek, simán maguk mögé utasították. Telék terén a Zeiss Biometar 2.8/120 mm és Zeiss Olympia Sonnar 2.8/180 mm ugyancsak verhetetlen. Meyer Telemegor 5.5/300 mm, Zeiss Sonnar 4/300mm, Meyer Orestegor 5.6/500 mm, Zeiss Fernobjektív 8/500 mm és Zeiss Mirotar tükörobjektív 5.6/1000 mm - a teljes objektívsor. A kiváló 300 mm-es Sonnar is világhíres, bár nem lett készen az 1936-os berlini olimpiára. Igazából a háború elején került gyártási programba. A Zeiss objektívek jobb rajzúak, azonban érdemes tudni, hogy a Meyer is nagy név az objektívgyártásban. Sajnos a KGST fennálása alatt az olcsóbb objektíveket kellett gyártania, pedig a háború előtt egy-két konstrukciója a Zeiss nevet is elhomályosította. A Meyer tehát nagy vesztese a keleti blokk 40 évének…

Ma pedig orosz gyártású objektíveket és telekonvertereket is vásárolhatunk a korábban gyártott vázakhoz. A Pentaconsixhez egyébként is sok tartozék készült: közgyűrűsorok, harmonikás kihuzatnövelők, fordítógyűrű makrofényképezéshez, kettős kioldó és vezérlőgyűrű az automata rekeszműködtetéshez. Mivel a gép keresőrendszere cserélhető, hatféle keresőernyő és fényakna, valamint pentatetőél-prizma volt kapható. A prizma okulárjára vakupapucs és sportkereső is felszerelhető volt. A sportkereső egyébként a fényaknába is be volt építve. A TL vázakhoz már kacsolható a CdS cellával felszerelt mérőprizma, mely a kép közepét méri - szelektív mérés formájában. Ez a prizma nem tetőél rendszerű, vagyis egyszerű pentaprizma. Emiatt a jobb és baloldalt nem forgatja vissza helyes állásúvá! A TL prizmán okulárzárat is találunk, illetve mindkét prizmára szerelhetünk szemkagylót, okulárnagyítót és szögkeresőt is.

Türelmes keresgéléssel rentábilis áron juthatunk középméretű felszereléshez, ha a Pentaconsix családot választjuk. Legyen azonban több gépvázunk és objektívünk a gyakrabban használt példányokból, mert időről-időre fotóműszerészhez kell vinnünk őket. Ez érvényes minden régebbi gépre! A 6x6-os negatívok és diák felbontása bőven kárpótol bennünket a nehéz felszerelés cipeléséért és fenntartásáért. Ráadásul hamisítatlan NDK-s fílingje van a régi Praktisixeknek! A legfiatalabb Pentaconsix TL-ek a 220-as filmet is kezelik, így 24 felvételenként kell csak filmet cserélnünk. Ez modellfotózáson vagy kiránduláson nagy előny, igaz nem minden labor fogja előhívni a 220-as tekercseket. A filmek beszerzése előtt kérdezzünk laboránsainktól. Sokan szeretik és használják ezeket a gépeket. Vagy mert már korábban megszerették őket, vagy mert akkor nem tudtak ilyet venni maguknak. Mindenesetre: tábora van a Pentacon 6-nak, ahogyan a Prakticáknak vagy Zeniteknek.

A Pentaconsix felszerelést Kollár György tanítványomtól kaptam kölcsön, amit ezúton is köszönök neki.

Török György

műszaki és reklámfotográfus